Marosvásárhely, a város

Marosvásárhely (románul Tîrgu Mureş, németül Neumarkt) Erdély szívében, a Maros folyó völgyében, a Nyárád-mente és a Mezőség találkozásánál fekszik. A város a vidék művelődési és ipari központja, Maros megye adminisztratív székhelye.

A település a XII. század végén vagy a XIII. század elején jött létre Novum Forum Siculorum, azaz Székelyvásárhely néven, mely vásároshelyre utal és ennek kialakulása a marosi székelyek itteni letelepedésével függ össze. 1470 és 1482-ben Mátyás királytól kapott kiváltságlevelekben szabad királyi mezővárosként szerepel. Országgyűlést itt 37 alkalommal tartottak, leghíresebb az 1571. évi, amely a vallásszabadságra vonatkozott, 1707-ben pedig itt emelték II. Rákóczi Ferencet a fejedelmi székbe. Ma már csak régi képeslapokról köszön vissza Bodor Péter székely ezermester zenélő kútja (másolata a Margit szigeten található), Petőfi emlékoszlopa, Bem tábornok, Kossuth Lajos és Rákóczi szobra, amelyek a város Főterét meghatározták.

Építészeti szempontból nem tipikus középkori város, de jó néhány említésre méltó régi épülete van. A legrégebbi építmény a várban található református templom, amely gótikus stílusban épült a XV. században, Hunyadi János idejében. A XVII. században épült a vár, amely az egyetlen teljesen épen maradt középkori vár Erdélyben. A kéttornyú barokk katolikus templomot 1765-ben fejezték be. A 1749-ben épült ferencesek templomára csak a tornya emlékeztet, mert 1971-ben itt alakították ki a nemzetiszínház terét. A Teleki Tékát, a kétszázezres kötetes könyvtárat Teleki Sámuel erdélyi kancellár alapította a XVIII. század végén.

Marosvásárhelyt képeslapokról leginkább a múlt század elején, Bernády György polgármestersége alatt, Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett, szecessziós stílusban épült Városházáról és Kultúrpalotáról ismerik fel.

Több jelentős személyiség neve kötődik a városhoz, közülük kettő mindenképp említésre méltó: a két Bolyai, Farkas és János a XIX. század matematikájának egyik fővárosává avatta Marosvásárhelyt.

A 2002-es népszámlálási adatok alapján Marosvásárhelynek 150.041 lakosa van és nagyjából százalékarányosan oszlik meg a román (75.533 fő – 50,34%) és magyar (70.108 fő – 46,73%) lakosság. Kisebb százalékban laknak romák (3.660 fő – 2,44%), németek (304 fő – 0,20%), zsidók (115 fő – 0,08%) és más nemzetiséghez tartozók (321 fő – 0,21%). Felekezeti hovatartozás szerint a görögkeletiek /ortodoxok 46,74%-ban, a reformátusok 30,06%-ban, a római katolikusok 13,50%-ban, a görög katolikusok 2,60%-ban, az unitáriusok 2,58%-ban és más vallásúak 3,87%-ban oszlanak meg.

A város kulturális intézményei, a Nemzeti Színház, a Filharmónia, a történelmi múzeumok, Teleki-téka, közkönyvtárak, Alternatív Filmfesztivál, Nemzetközi könyvvásár, valamint az állandó és időszakos képzőművészeti tárlatok Marosvásárhely egyetemi város jellegének szerves részét képezik.

A város állami egyetemei a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Színművészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem, magánegyetemként működik a Sapientia – EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara mellett a Dimitrie Cantemir Egyetem. Az orvosi és a színművészeti egyetemen magyar nyelvű oktatás is folyik.