Újságíró, Vásárhelyi Hírlap; Hírszerkesztő-bemondó, Marosvásárhelyi Rádió
Végzett szak:
Kommunikáció és közkapcsolatok, 2003 - 2007
Végzős diákként
nyilván csábító volt Kolozsvár,
főleg azért, mert az osztálytársaim nagy része
oda „vándorolt" az egyetemi évekre. Én
viszont ezúttal is kilógtam a sorból: nyolcadik
osztály után, ugye, szinte mindenki a Bolyaiba
felvételizett, én a Tanítóképzőben
maradtam, a líceum elvégzése után pedig
mindössze hárman maradtunk Marosvásárhelyen.
Mást nem tudtam
volna elképzelni magamnak, mint a kommunikáció
szakot a Sapientian, hiszen a szervezkedésről, a nyüzsgésről,
az emberekkel való kapcsolattartásról szól(t)
az életem. Ez az egyetem pedig megteremtette számomra
azt a lehetőséget, hogy kibontakozhassak. Már az első
hónapokban a diákszervezet munkája fele
kacsintgattam, s alig egy év után azon vettem észre
magam, hogy egy óriási rendezvény szervezésébe
kapcsolódtam bele. A többi már magától
jött. Szinte ördögi körként működött
ez: egyik esemény húzta maga után a másikat.
A Hallgatói Önkormányzattal néha hajnali
órákban, máskor késő éjszakába
nyúlóan tettünk-vettünk, mozgattuk a
diákéletet. Enélkül unalmas lett volna a
négy év.
Kézenfekvő volt a
marosvásárhelyi egyetemi élet, hiszen az utolsó
években alkalmam volt a szakmámban dolgozni is. A
megyeközpont már akkor, s a végzés utáni
években is számos lehetőséget tárt fel a
fiataloknak: rádiók, tévék és
újságok indultak, s kerestek új alkalmazottakat.
Mindenképp biztonságérzetet keltett
évfolyamtársaimban és bennem is az a tény,
hogy négy év után nem álltunk
tanácstalanul és tétlenül, mert tudtuk,
hogy hova léphetünk...
ms.sapientia.ro
Web: