A Sapientia EMTE kreditrendszer – szabályzata

BEVEZETÉS

A tanulmányok és oklevelek kölcsönös elismerése előfeltétele egy nyitott európai oktatási és képzési tér létrehozásának, amelyen belül a hallgatók és tanárok korlátozások nélkül mozoghatnak. Ezért dolgozták ki az Erasmus-programon belül létrehozott Európai Kredit-Átviteli Rendszert (ECTS – European Credit Transfer System), mint egy eszközt a különböző hazai és külföldi intézményben folytatott tanulmányok felsőoktatásbeli elismerésének javítására.

Az ECTS eszköz az áttekinthetőség megteremtésére, az intézmények közötti hidak megépítésére és a hallgatók számára rendelkezésre álló választási lehetőségek bővítésére. A rendszer megkönnyíti az intézményeknek a hallgatók tanulmányi teljesítményének elismerését és követését, általánosan elfogadott elemek – kreditek és érdemjegyek – révén, és lehetőséget nyújt a nemzeti felsőoktatási rendszerek értelmezésére is.

AZ ECTS FŐ JELLEMZŐI

Az ECTS rendszer három központi elemre épül: tájékoztatás (a tanulási programokról és a hallgatói teljesítményről), kölcsönös megállapodás (a partnerintézmények és a hallgató között), valamint az ECTS kreditek felhasználása (a hallgatói munkaterhelés meghatározására). E három központi elem működtetése három kulcsdokumentum használatával történik: a Tájékoztató (információs csomag), a Pályázati Nyomtatvány/Tanulmányi Megállapodás és a Tanulmányi Tanúsítvány.

Önmagában az ECTS semmiképpen nem szabályozza a tanulási programok tartalmát, szerkezetét vagy ekvivalenciáját. Ezek olyan minőséggel kapcsolatos elemek, amelyeket a felsőoktatási intézményeknek kell meghatározniuk.

A teljeskörű felsőoktatási elismerés elengedhetetlen feltétele a hallgatói mobilitásnak az Erasmus és a Socrates programok keretében. A teljeskörű felsőoktatási elismerés azt jelenti, hogy a más hazai vagy külföldi egyetemen teljesített tanulmányi időszak (beleértve a vizsgákat és a felmérés és értékelés más formáit) helyettesít egy hasonló időszakot a saját intézménynél (beleértve a vizsgákat és a felmérés és értékelés más formáit), annak ellenére, hogy a megállapodás szerinti tanulmányi program tartalma eltérő lehet.

Oktatásszervezési szempontból a kreditrendszer a folyamatszabályozás helyett a kimeneti szabályozást vezeti be, tehát a diploma megszerzésének követelményeit a képzés teljes időszakára határozza meg. A szak tantervében lerögzített diploma-követelményekben a kötelező törzsanyag kijelölése mellett választási lehetőséget is biztosít, teret engedve a hallgató egyéni igényei érvényesítésének. A nagyobb tanszabadság bevezetése mellett jól követhető és ellenőrizhető módon tükrözi az egyes tárgyak szakmai egymásraépülését.

AZ ECTS HASZNÁLATÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Az ECTS használatához elsősorban a következőkre van szükség:

    • Egy intézményi ECTS-koordinátor kinevezése,

    • A tanszéki ECTS-koordinátorok tantárgykörönkénti/szakonkénti kinevezése az összes tanszékeken/karokon;

    • belső intézményi szabályzat kidolgozása

    • Az ECTS-kreditek hozzárendelése a kurzusegységekhez;

    • A Nemzetközi Kapcsolatok Osztályon a diákcserével foglalkozó hivatal létrehozása;

    • Egy-egy Tájékoztató (információs csomag) létrehozása minden tantárgykörben / szakon, amelyen az ECTS-t használják, illetve használni fogják – anyanyelven és egy másik EU-nyelven;

    • A Hallgatói Pályázati Nyomtatvány, a Tanulmányi Tanúsítvány és az ECTS Tanulmányi Megállapodás használata.

Az ECTS áttekinthetősége és rendszerezettsége a felsőoktatási elismerést egy viszonylag egyszerű folyamattá teszi, amelyben a döntések könnyen meghozhatók a jó információk alapján.

AZ ECTS-KREDITEK MIBENLÉTE

Az ECTS-kreditek kurzusegységekhez rendelt, számokban kifejezett értékek ( egy tanévben 1 és 60, illetve egy félévben 1 és 30 között), amelyek meghatározzák az ezek teljesítéséhez szükséges hallgatói munkaterhelést. A kreditek tükrözik a minden egyes kurzus által igényelt munkamennyiséget, viszonyítva az illető intézménynél teljesítendő teljes tanulmányi év/félév elvégzéséhez szükséges teljes munkamennyiséghez, úgymint: előadások, gyakorlat, szemináriumok, tutori konzultációk, az illető területen végzett gyakorlati munka, egyéni tanulmányok (könyvtárban vagy otthon), valamint vizsgák és egyéb felmérési/értékelési tevékenységek. A kreditek nem magukon a kontakt-órákon alapulnak, hanem azon a teljes munkaterhelésen, amelyet a kontakt-órák létrehoznak.

     A kreditek inkább viszonylagos, mint abszolút mértékegységei a hallgatói munkaterhelésnek. Csupán azt tükrözik, hogy az illető szakon mennyit vesz igénybe egy kurzusegység az egész tanév/félév munkaterhelésén belül.

A rendszeren belül 60 kredit felel meg egy teljes tanév munkaterhelésének és 30 kredit egy félévnek.

A krediteket "fentről-lefele" alapon kell megállapítani. A kiindulópontnak a teljes programszerkezetnek kell lennie, valamint azon normális tanulmányi programnak, amit egy hallgatónak egy tanulmányi évben teljesítenie kell ahhoz, hogy megszerezze a diplomát/ szakképzettséget a hivatalos tanulmányi ideje alatt. Néha a munkamegterhelés egyenlőtlen a félévek között egy tanéven belül, de ez nem jelent gondot, amennyiben a tanév összesen 60 kreditet, illetve egy félév 30 kreditet ér.

A krediteket minden kurzusegységhez hozzá kell rendelni, legyenek azok kötelező vagy választható kurzusok. Krediteket kell adni projektmunkára, szakdolgozatra, vagy ipari gyakorlatra is, ahol ezek az egységek a szak tanulmányi programjának alkotórészét képezik.

A kreditek és a kurzusegység nehézségi szintje között nincs összefüggés. A kurzusegység szintjét nem lehet kreditekben meghatározni. Egy igényesebb vagy magasabb szintű kurzusnak ennélfogva nem kell feltétlenül több kreditet jelentenie, mint egy kevésbé nehéz kurzusnak, pusztán a szintje miatt.

Ugyanaz a kurzusegység felvehető olyan hallgatók által is, akik különböző oktatási programok (szakok/szakirányok) keretében folytatnak tanulmányokat, de ezek a kurzusok különböző kredit-értékeket kapnak, a szak oktatási programjától függően. Ilyen esetben átmeneti megoldásként a tanszékek/karok megállapodhatnak különböző kredit-értékekben.

A szabadon választható tanegységekhez ugyanolyan rendszer szerint kell kreditszámot rendelni, mint a törzs- vagy kötelező kurzusegységek esetében, azaz annak a munkamegterhelés-hányadnak a függvényében, amennyit képvisel a tanév össz-munkaterhelésén belül.

Az ECTS-krediteket mindig a diploma megszerzéséhez szükséges hivatalos időhöz kell hozzárendelni, nem pedig ahhoz az átlagos időtartamhoz, amelyet az illető intézmény hallgatói eltöltenek a diplomához vezető képzéssel.

Az ECTS kreditek kurzusegységekhez hozzárendeltek, de csupán olyan hallgatóknak ítélhetők oda, akik sikeresen fejezik be a kurzust, eleget téve a felmérési és értékelési követelményeknek. Más szóval, a hallgatók nem kapnak ECTS krediteken pusztán azért, mert látogatták az előadást, hanem eleget kell tenniük a meghatározott felmérési és értékelési szabályoknak ahhoz hogy igazolják, hogy teljesítették az illető kurzusegységre meghatározott tanulmányi célokat. A felmérési folyamat sokféle lehet: írásbeli és szóbeli vizsgák, vagy a kettő kombinációja, tanfolyami munka vagy egyéb. Mindezekről részletes tájékoztatást kell adni a Tájékoztatóban.

A krediteket nem jegyek nagysága szerint ítélik oda – egy kurzus számára adható kreditek száma rögzített és azonos minden hallgató számára, aki sikeresen levizsgázott. A hallgató az oktatási programban elért teljesítményének minőségét az értékelési jegyek mutatják.

ECTS-KOORDINÁTOROK

A kreditrendszer szerint működő intézmények kineveznek egy intézményi ECTS-koordinátort és egy-egy tanszéki/kari ECTS-koordinátort minden egyes szak/kar esetében. Ezek szerepe az, hogy a kreditrendszer adminisztratív és felsőoktatási vonatkozásaival foglalkozzanak és a hallgatókat tanácsokkal lássák el.

Az intézményi ECTS-koordinátor

Az intézményi koordinátor szerepe az, hogy biztosítsa az intézmény működését az ECTS alapelvei és mechanizmusai szerint.

Általános feladata az ECTS támogatása, úgy az intézményen belül, mint kívül (pl. nemzetközi együttműködési programok keretében), a kreditrendszer gyakorlati megvalósításának elősegítése, valamint támogatás nyújtása a tanszéki koordinátoroknak. Fontos, hogy az intézményi koordinátor eléggé magas beosztású legyen ahhoz, hogy jelentős befolyással és megfelelő kompetenciákkal rendelkezzék az intézmény oktatási és adminisztratív struktúráiban.

Az intézményi koordinátor sajátosabb feladata a hallgatók tájékoztatásának megszervezése az ECTS rendszeréről, valamint a Tájékoztató(k) előkészítése, létrehozása és a partnereknek való szétosztása a tanszéki/kari koordinátorokkal együtt

A kari ECTS-koordinátor

A kari koordinátor a kapcsolattartó a hallgatók és az oktató személyzet között a tanszéken vagy a karon belül, aki az ECTS megvalósításának gyakorlati vonatkozásaival foglalkozik.

Részletekbe menően tájékoztatja a hallgatókat az ECTS-ről, ellátja őket a Tájékoztatókkal, segít nekik kitölteni a dokumentumokat, elmagyarázza a felsőoktatási képzés-elismerési eljárásokat, stb. A tanszéki koordinátor útmutatást nyújt a hallgatónak abban, hogy olyan programot alakítson ki magának a szak tantervének keretén belül, amely a felsőoktatási tanulmányi követelményeket kombinálja az egyéni érdeklődéssel. A koordinátor ismerteti a hallgatókkal a lehetséges egyéni programokat, és irányítja őket a választható tárgyaknak az egyéni programba való beépítésében.

A kari koordinátorok tájékoztatják kollégáikat a kreditrendszerről és annak kihatásairól ami a kreditek hozzárendelését illeti a szak/kar minden kurzusára vonatkozóan. Elkészítik a Tájékoztatónak azt a részét, amely a saját szakjával/karával foglalkozik.

A TÁJÉKOZTATÓ

Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozza a saját Tájékoztatóját (információs csomagot), mint útmutatót a potenciális partnerek, valamint a hallgatók és oktatói személyzet számára, a tanterveiről, oktatási és adminisztratív megállapodásairól. A Tájékoztatók célja a tanterv (curriculum) áttekinthetőségének elősegítése, az oktatók segítése abban, hogy útmutatást nyújtsanak a hallgatóknak a megfelelő tanulmányi programok kiválasztásában, a tanulmányaik megtervezésében, valamint az, hogy gyakorlati információkat nyújtson.

A Tájékoztatókat rendszeresen naprakész állapotba kell hozni minden évben, valamint könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük a felhasználók, hallgatók és tanárok számára, nyomtatott példány formájában vagy lemezen, de ajánlatos az információs csomagok Interneten való bemutatása.

A TÁJÉKOZTATÓ ELEMEI

I. Az intézmény:

Neve és címe; A tanév időbeosztása; Az intézményi ECTS-koordinátor; Az intézmény általános ismertetése; Jelentkezési eljárás

II. Általános gyakorlati információk:

Megélhetési költségek, életkörülmények; Szálláslehetőségek; Egészségügy és biztosítás, Tanulmányi lehetőségek és létesítmények a fogadó intézménynél (Könyvtárak, Speciális létesítmények, lehetőségek); Egyéb gyakorlati információk; Intézményen kívüli és szabadidős tevékenységek

III. A szak

A, Általános ismertető: Információk a szakról és a minden kurzusra jellemző általános sajátosságokról.

B, A tanulmányok szerkezete:

1, Képesítések/oklevelek

2, Tanterv

C, Egyedi kurzusegységek: Megnevezés; Leírás; Szint; Kötelező vagy választható kurzusegységek; Oktató személyzet; Tanítási és tanulási módszerek; Felmérés és értékelés; Oktatási nyelv; ECTS-kreditek hozzárendelése

A KREDITRENDSZERSZABÁLYZAT ALKALMAZÁSA A HALLGATÓI MUNKA MEGSZERVEZÉSÉBEN

1, 

Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem a hallgatók tevékenységének értékelésére az európai kreditrendszert – ECTS (European Credit Transfer System) – alkalmazza.

2, 

A kreditek 1-30 közötti számértékek, amelyeket az egyes félévi tantárgyegységekhez és meghatározott tevékenységekhez rendelnek. A kreditek a hallgató által befektetett munkamennyiség arányát tükrözik, amit az illető tantárgy elsajátítása érdekében fejt ki (beleértve az előadások és szemináriumok látogatását, a laboratóriumi munkát, különböző gyakorlati tevékenységeket, egyéni munkát stb.), az egy szemeszteri munkamegterheléshez viszonyítva.

3, 

A tanterv alapegysége a félév, amely 14 hetes tanulmányi 4 hetes vizsgaidőszakból áll. Ez 2 hetes pótvizsgaidőszakkal egészül ki. Egy félévben a tantervi programot általában 30 (+1-2) kredittel értékelik. A szakdolgozat (diplomadolgozat) elkészítésére az utolsó félévben 2-4 hetet lehet fordítani. A szakdolgozat elkészítését külön pontozzák. Azokon a szakokon, ahol a tantervben az utolsó félévet a szakdolgozat elkészítésére szánták, ezt a tevékenységet 30 kredittel pontozzák.

4, 

A tantárgyakhoz rendelt kreditek egész számok vagy 0,5-ös törtszámok lehetnek.

5, 

A tanterv kötelező tantárgyakból, választható szaktantárgyakból, választható általános tantárgyakból és fakultatív (szabadon választható) tantárgyakból áll.

Egy tantárgy tanulmányi időtartama egy félév, a hosszabb időtartamot igénylő tantárgyak is féléves egységekre vannak felosztva.

A kötelező tárgyak a szakmai alapismereteket nyújtják. A választható szaktárgyak és a választható tantárgycsomagok a hallgatók szakosodását és a szakágakban való elmélyülését szolgálják.

A választható általános tárgyak a hallgató általános műveltségének bővítését és a magyar kultúra és történelem megismerését szolgálják. Ezeket a rektori hivatal által évente közzétett ajánlatból lehet választani, és ezek helyettesíthetik a választható szaktantárgyak kreditjeit, a kari tanács által meghatározott feltételek mellett.

A fakultatív tárgyak olyan kiegészítő jellegű tantárgyak, amelyek a hallgatók szakműveltségének bővítését teszik lehetővé, vagy más irányú érdeklődésüket célozzák meg, figyelembe véve az egyetem lehetőségeit. Az egyetem hallgatói más karok vagy szakok kurzusaira is beiratkozhatnak (az előfeltételek teljesítésével). Ezeket fakultatív tantárgyaknak ismerik el, és az elért eredményeket beiktatják a törzskönyvbe, valamint a hallgató törzskönyvi kivonatába.

6, 

A tantervben előírt ellenőrzési módok a következők: vizsga, kollokvium és folyamatos számonkérés, projektek, stb. A féléves tantervben szereplő tantárgyak legalább felének esetében az ellenőrzési mód a vizsga.

7, 

A tanulmányok befejezését igazoló okmányok (főiskolai oklevél, egyetemi oklevél) megszerzésének kritériumait a kari tanács határozza meg. Ezek a követelmények a tanterv részét képezik.

Záróvizsgára azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik teljes egészében eleget tettek az illető szak tantervében szereplő követelményeknek. A záróvizsga felépítését és megszervezésének módját a Oktatási Minisztérium Rendelete szabályozza.

A tanulmányok megszakítása esetén, ha a hallgató a tanterv által előírt teljes kreditszámnak legalább felét teljesítette, a 773/1998-as számú Kormányhatározatnak megfelelően részleges egyetemi tanulmányokat igazoló bizonyítványt kaphat.

Azok a hallgatók, akik a tantervben szereplő követelményeket teljesítették, abszolvensnek minősülnek, és tanulmányaikról igazoló bizonyítványt kaphatnak

8, 

Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a kreditek a következő képpen vannak megállapítva:

- félévenként 30 kredit a szaktantervében szereplő kötelező és a választható szaktantárgyakra;

- a záróvizsgát alkotó diszciplínákat, valamint a szakdolgozatot külön pontozzák;

- a tantervben előírt kötelező idegen nyelvet külön pontozzák 10-12 kredittel (az illető idegen nyelv tanulmányi időszakára szemeszterenként egyenlően elosztva);

- a testnevelés diszciplína nem kap kreditet;

- fakultatív tárgyak a teljes tanulmányi időszak alatt választhatók. Ezeket külön pontozzák, és beiktatják a törzskönyvbe. Fakultatív tárgynak számít a második idegen nyelv is;

- pedagógiai képzés tárgykörébe tartozó tantárgyak egyes szakokon a tanterv részét képezik, választható tantárgyként.

9, 

A tanterv által egy tantárgyhoz rendelt krediteket akkor kapja meg a hallgató, ha a vizsgát sikeresen letette, vagy más ellenőrzési formának eleget tett, vagyis legalább az 5-ös átmenő jegyet illetve az "elégséges" minősítést megszerezte. Az egy tantárgyhoz rendelt krediteket nem lehet részletekben teljesíteni.

10, 

Valamely tantárgyból megszerzett kreditek és az elért értékelések mindaddig érvényesek, amíg az illető tantárgynak a tantervbeli helyzete meg nem változik.

11, 

A kreditek előre is megszerezhetők és átutalhatók a következő szemeszterekre.

12, 

A hallgató akkor teljesítette valamely félév követelményeit, ha legalább 30 kreditet szerzett és/ vagy utalt át a szak tantervében szereplő szaktantárgyakból.

13, 

A kreditrendszerben nem létezik évismétlés.

14, 

A fakultások a kari szabályzatban rögzítik a különböző (kötelező, választható, ill. fakultatív) tantárgyakra való feliratkozás módját. Az egyes diszciplínákra való feliratkozás a diák és a kar dékánja között félévenként vagy évenként megkötött Tanulmányi szerződés által történik. A Tanulmányi szerződésnek tartalmaznia kell a hallgató arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy be van-e iratkozva vagy sem más szakra a EMTE-n vagy más felsőoktatási intézményben. A hallgató szabadon választhatja a tantervben szereplő tárgyakat, az előfeltételek betartásával.

15, 

Egy egyetemi év során a hallgató minden tantárgyból, amely az illető tanévre érvényes Tanulmányi szerződésben szerepel, kétszer jelentkezhet vizsgára (beleértve a javítást is), de egy vizsgaidőszak alatt csak egyetlen alkalommal. A pótvizsga-időszakban a vizsgáztató tanár határozza meg az ellenőrzés módját azoknál a tantárgyaknál, ahol a tanterv folyamatos ellenőrzést ír elő.

16, 

A jegyemelés céljából csak a pótvizsgaszesszióban lehet vizsgázni. A karok határozzák meg a javítóvizsgára való jelentkezés feltételeit.

17, 

Ha a hallgató a második vizsgalehetőség során sem kap átmenő jegyet, újra feliratkozhat az illető tárgyra. Újra teljesítenie kell minden tevékenységet, amely az illető diszciplínához tartozik, majd ismét két lehetősége van vizsgázni, a fent leírt módon. A második feliratkozás esetén a hallgatónak fizetnie kell tanulmányait az illető tárgyból, akkor is, ha tandíjmentes helyen végzi tanulmányait.

18, 

Ha egy kötelező tantárgyból a hallgató a második feliratkozás során sem szerez átmenő jegyet, kizárják az egyetemről. Kérésére újra beiratkozhat tandíjas helyekre, a Kari Tanács jóváhagyásával. Egy választható tantárgyból való kétszeri elégtelen teljesítmény esetén a hallgató más választható tantárgyra iratkozhat át, ugyancsak tandíjkötelesen abból a tárgyból.

19, 

Ha egy hallgató egy tanév során nem teljesít legalább 30 kreditet a szaktárgyakból, kizárják az egyetemről. Kérésére újra beiratkozhat tandíjas helyekre, a Kari Tanács jóváhagyásával.

20, 

A hallgató kérésére egy adott tárgy kreditjei helyett elismerhetik az egyéb, más karon vagy szakon tanult megfelelő tematikájú tárgyból elért pontokat. Az így szerzett krediteket abban a félévben veszik számításba, amelyben a helyettesített tantárgy a tantervben szerepel.

21, 

A hallgatók félévenkénti és végleges minősítését a tanulmányi átlag tükrözi, amelyet ún. súlyozott középértékkel számolnak ki.

22, 

Ha a törvényes tanulmányi időtartam lejártával a hallgató nem szerezte meg a tanterv által előírt krediteket, kérheti tanulmányai meghosszabbítását 1-től 4 félévig terjedően, azoknak a tevékenységeknek teljesítése végett, amelyek nem szerepeltek az addig megkötött tanulmányi szerződésekben.

23, 

A hallgató kérésére a Kari Tanács jóváhagyhatja a tanulmányok megszakítását, azzal a feltétellel, ha teljesítette legalább két félév követelményeit. A kérvényt a kar titkárságán kell leadni a félév megkezdése előtt. Egészségi okokból vagy más megalapozott esetben a tanulmányok felfüggesztése bármely félév során igényelhető.

24, 

A tantervben szereplő tantárgyakat egy egységes rendszer szerint kódolják.

25, 

A hallgatók által elért eredmények nyilvántartása és feldolgozása elektronikus módon is történik.

26, 

A hallgatók által a EMTE és más egyetem közötti tanulmányi szerződés alapján megszerzett krediteket a szerződésben lerögzített módon ismerik el.

27, 

A kreditrendszer lehetővé teszi a diákok választása alapján a kétszakos képzést, az országos szintű szabályozásokkal összhangban.

28, 

Minden kar és szak szintjén tanulmányi igazgatót, illetve tanácsadókat neveznek ki, akik biztosítják mind a diákok tájékoztatását, mind a másutt szerzett kreditek elismerését. Egyetemi szinten ideiglenesen a Szenátus tanulmányi bizottságának elnöke felel a kreditrendszer alkalmazásáért.